Tavasz... Ami ősz volt!

2016. Április 29.
<< Vissza a témákhoz

Viharos szél, eső, váltakozó frontok...Nem éppen az az időjárás, ami a horgászok álma.

Idei első túrám egy meghívásos horgászat keretein belül történt. Mivel egy frissen nyitó tóról beszélünk, nem volt információ arról hogy mégis milyen csalikkal, szerelékekkel készüljek, illetve arról sem volt információm, melyek azok a preferált helyek amire érdemes ráhorgászni. Helyzetemet tovább nehezítette hogy egy olyan időszakra esett a horgászat, amely alatt az időjárás nem hogy kegyes nem volt, kifejezetten zord körülményeket produkált.
A túrám 5 napos volt, ennyi idő állt a rendelkezésemre, hogy valamilyen képet alkossak a halak szokásairól, illetve kitapasztaljam melyek azok a csalik melyeket a halak szívesen fogyasztanak.

Az érkezésünk a társammal viharos szélben, és szakadó esőben történt, a legfontosabb a táborunk felállítása volt. A felszereléseinket előkészítettük, de egyszerűen olyan helyzetbe kerültünk, ami meggátolta a horgászatot. Nem tudunk kellő biztonsággal radarozni, bójázni, stb… Így hát nyugovóra tértünk, és éjfél körül estünk neki a helykeresésnek. 

Sajnos korlátozott lehetőségem volt a meghorgászható helyekkel kapcsolatban, mert a tó egyik szélében foglaltunk helyet, így két esélyes helyet választhattam. Az egyik a part mentén elhelyezkedő bokor, amitől annyira nem ájultam el, sajnos többször megfordult a szélirány egy nap alatt, illetve az ott dolgozó munkagépek rezonanciája is zavarhatta a halakat. A második egy 120 méterre fekvő púp volt, ami a 6 méteres mélységből tört fel 4.3 méterre. Ennek a tetejét horgásztam meg egy bottal, a bokrokat pedig két bottal. Csalijaim a jól megszokott halas-májas, és a fűszeres-halas bojlik voltak, amiket természetesen a Big Carp Baits alapanyagaiból készítettem el, a harmadik az egyik kedvencem az Underground szériából, ami a WhiteBalance. Etetésemet magmixxel egészítettem ki, ami kukoricából, és repcéből készült. Elkészítése a megszokott módon történt, csupán annyit tettem, hogy mikor kihűltek a magvak, felöntöttem Melasz sziruppal.
Bevallom őszintén elég pesszimista hangulatban estem neki a horgászatnak, éreztem hogy nehéz dolgom lesz, és a szakmaisághoz nagy szerencse is kell, magyarán ha az időjárás nem kedvez, nem lesz halam. Ennek ellenére rendszeresen frissítettem az etetésem és a csalijaimat is variálgattam. A második naptól az extra liquidek használatát is erőltettem, illetve a hóemberes megoldást is elkezdtem használni, mivel a tó közpén sikerült másoknak szákba terelni pár halat Pop-Up használatával.
Én alapjaiban nem szeretem annyira a Pop-Up csalik használatát, de annyira nem vagyok földhözragadt, hogy ne tudjak váltani. Viszont csak a hóemberes szerelék az ami szóba jöhetett, én azt gondolom muszáj a hajszálelőkén olyan csalinak lenni amivel etetek.
A harmadik nap végre kegyes lett hozzánk, és nem fújt, csak mérsékelten a szél, ráadásul a nap is kisütött. Tudtam hogy ez az a nap ami esélyt adhat, illetve az egyetlen esélyt,  az időjárás jelentés a rákövetkező napra megint a rossz időt jósolta. Lényegesebb nagyobb etetést használtam, mint ami megszokott, mert nem tudtam mikor lesz lehetőségem ismét nyugodtan etetni , és elhelyezni pontosan a végszerelékeimet. A napsütés nem hozta meg a kapásokat, amire számítottam, de amiért a szél jelentősen csökkent, estére ismét frissítettem és jól megetettem a helyeimet.
Tiszta égbolttal fogadott minket az éjszaka, tudtam hogy fagyni fog az éjjel. Így is lett, és hogy a komfortérzetem ne legyen állandó, az éjszaka közepén megszólalt a kapásjelzőm. Komolyan megütött a hideg ahogy kiértem a stégre, és reszketve nekiálltam fárasztani. Szerencsésen megszákoltam a halat. Megtört a jég, és szó szerint, mikor beleléptem a sátor előtti pocsolyába. Gyors fotózás után visszaengedtem a 16 kilós halat.
Komolyan kétségeim támadtak afelől, hogy visszahúzzam ebben a fagyos időben a szerelékemet, vagy sem, de természetesen visszahúztam. Tudtam! „Most vagy soha” A bokor előtti hely sült el, az a bot amelyiken a halas-májas bojlim volt hóemberes megoldással. Ugyan ebben a konstrukcióban visszaszereltem a hajszálelőkém, és kellő etetéssel helyeztem a sikeresnek mondható helyre.
Visszafeküdtem aludni, de nem sokáig élvezhettem az ágyam melegét. Ismét szólt a jelzőm, amikor már hajnalodott. Még hidegebb volt, de úgy gondoltam ez a vacogás csekély fizetség a halért. A pontyot sikeresen kifárasztottam, és a hal súlya közel hasonló volt az előző 16 kilós látogatóéhoz.
A visszahúzást már közel sem kétségek között történt, bíztam benne hogy végre elindult az én részem. Sajnos nem így történt. Másnapra megérkezett ismét a rossz idő, és a váltakozó szélirány. Nem tudtam halat fogni. Cserébe kárpótolt az a jókedv, és társaság amit a többi meghívott horgász eredményezett.
Összeségében egy komoly felkészülést igénylő horgászaton vagyok túl. Gondolok itt az erős szélben való behúzásra, vagy a horgászcsalik széles körű felhasználására.
A tóra május végén ismét visszatérek, bízom benne hogy eredményesebben zárom majd azt a túrát.

Írta és fényképezte : Vitéz Zoltán
 

 

 

 

Hírlevél

Ingyenes horgász tippek és trükkökért iratkozz fel most, hogy mindig naprakész legyél...